Ahhoz, hogy egy oldatból a szilárd fázis kristályok formájában ki tudjon válni, az oldatnak túltelítettnek kell lennie.

Az oldatok lehetnek:

• telítetlenek
• telítettek
• túltelítettek

1. Túltelítés létrehozása (koncentrálás + hűtés)
2. Gócképződés
3. Gócnövekedés, kristálynövekedés
4. Elválasztás
5. Mosás
6. Szárítás

Ahhoz, hogy meginduljon a kristályképződés, szükség van gócokra, más szóval kristálymagokra, illetve arra, hogy az oldat túltelített legyen. A kristálymagképződést el lehet indítani keveréssel, rázással vagy az oldat túlhűtésével. A legegyszerűbb módja azonban az, ha a túltelített oldatba belehelyezünk néhány szem apró kristályt.

• Homogén gócképződés: Az oldott molekulák a hőmozgás hatására „éppen jól” találkoznak. (Kicsi az esélye.)
• Heterogén gócképződés: Idegen anyagok felületén (szennyezések, készülék) indul meg a kristályosodás.
• Másodlagos gócképződés: A már meglévő kristályok ütközése, dörzsölődése során apró szilánkok válnak le, amelyek gócként viselkednek. (Nehezen reprodukálható – a megoldás: oltókristályok alkalmazása.)

.

A metastabil tartományban a már meglévő szemcsék növekedése történhet meg. Itt nincs kristályképződés.

A labilis tartományban már van kristályképződés, ez egy olyan spontán folyamat, ahol a magképződés sebessége nagy gyorsasággal nő meg.

Ha az anyag oldhatósága nagyban növekszik a hőmérséklet növelésével, akkor a kristályosítást célszerű hűtéssel végezni.

Amennyiben a hőmérséklet növelése-csökkenése lényegesen nem befolyásolja az anyag oldhatóságát, akkor az oldat túltelítettségét célszerű úgy elérni, hogy az oldószert elpárologtatják.