A metán szerkezete

vissza a kisalkalmazásokhoz

A kovalens kötés

1

Azonos, vagy közel azonos elektronegativitású atomok között az ionkötéshez hasonló elektronátadás nem tud létrejönni. A kovalens kötés létrejötte során a kötést létrehozó atomok atompályáinak átfedése során a párosítatlan elektronok a két (vagy több) atommag vonzásterében új, ún. molekulapályát hoznak létre.

A kovalens kötés azonos, vagy közel azonos elektronegativitású atomok között jön létre. A kötés létrejöttekor az eredeti atompályák átfedésével új molekulapályák jönnek létre.

A kovalens kötés létrejöttének feltétele: ΔEN < 2.

A kovalens kötés fajtái

2
  • Szigma-kötés
  • Pí-kötés
  • Egyszeres kovalens kötés
  • Kétszeres kovalens kötés (kettős kötés)
  • Háromszoros kovalens kötés (hármas kötés)
  • Delokalizált kötés

 

Egyszeres kovalens kötés

3
kem_25_kep7

A kötést létrehozó molekulapályát két atompálya átfedése hozza létre. Az egyszeres kötés mindig szigma-kötés. 

Egyszeres kötés van a metán (CH4) molekulájában a szénatom és a hidrogénatomok között is. A szénatom vegyértékhéjának alapállapotú szerkezete: 2s22p2