Vajon kihez hasonlított jobban Edmund Hillary vérének összetétele: Tenzig Norgay véréhez, vagy II. Erzsébet angol királynőéhez, aki lovaggá ütötte?

Az ember zárt keringési rendszerében vér kering. Átlagosan 5 dm³ vérünk van. A vér sejtekből és sejtközötti állományból, vérplazmából álló kötőszövet. A vérplazmában azonban a kötőszövetek legtöbbjétől eltérően nincsenek fehérjerostok. A vérplazma legnagyobb része víz, benne oldott ionok, kismolekulájú szerves anyagok és fehérjék vannak. Az ionok közül legnagyobb koncentrációban a Na , K , Ca² , Cl^- és HCO₃^- vannak jelen. A szerves anyagok közül a szőlőcukor és az aminosavak tápanyagok, a karbamid és a húgysav anyagcseretermékek. A fehérjék fenntartják a vérplazma ozmózisnyomását, anyagokat szállítanak, és részt vesznek a véralvadásban. A fehérjék közé tartoznak az idegen anyagok elleni védekezésben részt vevő fajlagos fehérjék is, amelyeket a fehérvérsejtek termelnek.

A sejtek a vér térfogatának körülbelül felét teszik ki. A vér sejtjei a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Valamennyien a vörös csontvelőben termelődnek.

A vörösvérsejtek fánk alakú sejtek. Számuk 1 mm³ vérben 4,5-5 millió. Nem teljes értékű sejtek, mert sejtmagjukat és többi sejtszervecskéiket is elveszítik az érés során. Belső terükben legnagyobbrészt hemoglobin található, amelynek feladata a légzési gázok szállítása. A hemoglobin hatalmas, összetett molekula, amely négy globuláris fehérjeegységből áll össze. Minden egység egy vasiont tartalmaz, amelyhez egy oxigénmolekula kapcsolódhat.

A tartósan magas hegységekben élő emberek szervezete alkalmazkodik a ritkább levegőhöz. Az ő vérük több vörösvérsejtet tartalmaz. A vörösvérsejtek száma elérheti a 8 milliót mm³-ként. Ha magas hegységben tartózkodsz, először lelassulsz, teljesítményed csökken, mert a kisebb nyomású levegő kevesebb oxigént tartalmaz. 4-6 hét elteltével szervezeted fokozatosan alkalmazkodik. Miután hozzászoktál a környezetei feltételekhez, vérvizsgálattal egyszerűen kimutatható, hogy a vörösvérsejtek száma megnő, de méretük lecsökken.

A fehérvérsejtek állábas mozgásra képes teljes értékű sejtek. A szervezet védekezőrendszerének részei. Egyesek bekebelezik az idegen anyagokat, mások ellenanyagokat termelnek ellenük. Számuk 1 mm³ vérben 4-11 ezer. Ha valamilyen baktérium- vagy vírusfertőzést kell legyőzniük, a számuk megemelkedik.

A vérlemezkék sejthártyával körülvett sejtplazmatöredékek. Alapvetően fontos szerepük van a véralvadásban. Számuk 1 mm³ vérben 150-300 ezer.

A véralvadás két irányban térhet el a normálistól. A vérzékenység esetében a vér akkor sem alvad meg, ha szükség volna rá. Oka lehet, hogy a láncreakcióban részt vevő fehérjék hibás szerkezete miatt a folyamat valahol megakad. Lehetséges, hogy a máj betegsége miatt nem képződik fibrinogén. Az is lehetséges, hogy kalciumion vagy K-vitamin hiányában nem alvad meg a vér. Vérzékenységhez vezethet a vérlemezkék számának kóros csökkenése is. A másik kóros eset a fokozott véralvadási hajlam. Ilyenkor az érpályában keletkezik vérrög, amely elzárhatja a vékonyabb ereket. A betegség neve trombózis. Trombózis esetén az elzárt területen lévő sejtek nem jutnak elegendő tápanyaghoz és oxigénhez. A betegség kialakulásában szerepe lehet a vér összetételének, a vérlemezkék túl magas számának, vagy az érfalak egyenetlenségének.

A zárt keringési rendszerben az erek egyetlen összefüggő csőrendszert alkotnak. Ha egy ér megsérül, a résen keresztül elfolyhatna az egész vértérfogat. A véralvadás láncreakció, amelynek végén szilárd fehérjerostok keletkeznek. A folyamat minden alkotóeleme jelen van, de csak akkor játszódik le, ha a sérült érfalból és a vérlemezkékből kiszabaduló anyagok beindítják a reakciókat. A véralvadás végén a vérplazmában található fibrinogén nevű fehérje vízben oldhatatlan fibrinné alakul. A fibrinszálak hálót képeznek a seb felszínén, amiben megtapadnak a vér sejtes elemei, elsősorban a vörösvérsejtek, és lezárják a sebet. Kezdetben kocsonyás anyag alakul ki, amely idővel megszilárdul, ez a var. A var alatt megindul a sérült szövetek újraképződése.

A vércsoportok azért léteznek, mert a vörösvérsejtek felszínén szénhidrátláncokat viselő jelzőfehérjék találhatók, amelyek más szervezetben védekezőreakciót váltanak ki, antigénként viselkednek. Mindenkinek van vércsoportja, amely öröklött és az élet során nem változik. A vérátömlesztésnél alapvetően két vércsoportot vesznek figyelembe, az AB0 és az Rh vércsoportokat.

Az AB0 vércsoportrendszerben kétféle antigén segítségével 4 vércsoport alakult ki. Akinek az A típusú szénhidrátlánc kapcsolódik a vörösvérsejtek hártyájában a fehérjéhez, azaz A antigének találhatók a vörösvérsejtek felszínén, az A vércsoportú, akinek B típusú antigénje van, az B vércsoportú. Az AB vércsoportú embereknek mindkét antigénje megvan, a 0 vércsoportúaknak viszont ebből a két jelzőfehérjéből egyik sincs meg. Az AB0 vércsoportrendszer esetében a vérplazmában antitestek, ellenanyagok találhatók. Természetesen senkinek a vérplazmájában nincs olyan antitest, amely immunreakciót váltana ki a saját antigénjeivel.

Ha az A vércsoportú ember egy csepp véréhez olyan vérplazmát adnak, amely anti-A antitesteket tartalmaz, akkor a vörösvérsejtek és az antitestek összekapcsolódnak és rögök formájában kicsapódnak. Ugyanez történik akkor is, ha A vércsoportú ember B vércsoportú vért kap. Az összecsapzódó vérrögök miatt a vérkeringés összeomlik, és a beteg meghal.

Az Rh vércsoportrendszer jelzőfehérjéje szintén a vörösvérsejtek hártyájában találhatók. Az európai emberek 85%-ában megtalálható az Rh-antigén, ők az Rh vércsoportúak. A 15%-nál ez az antigén hiányzik, ők az Rh- vércsoportúak. Az Rh vércsoportrendszerben a vérplazmában nincsenek antitestek. Az Rh- vér az Rh vércsoportú embernek is beadható, fordítva viszont nem.

Az Rh-összeférhetetlenségHa az anya Rh- vércsoportú, a magzat pedig Rh , az első terhesség során nem történik baj, mivel a magzati és az anyai vörösvérsejtek nem lépnek át a méhlepényen. Szüléskor az anya és a magzat vére kis mértékben keveredik, és az anya szervezetében antitestek képződnek az Rh jelzőfehérjével szemben. A második terhesség során már károsodnak a magzat vörösvérsejtjei, mivel az ellenanyagok átjutnak a méhlepényen. Az összeférhetetlenség kialakulását meg lehet előzni. Szülés után az anyának olyan ellenanyagokat kell beadni, amelyek semlegesítik a képződő ellenanyagokat.

Az emlős vörösvérsejteket vörösvértesteknek is nevezik, mert a többi gerincessel ellentétben nincs sejtmagjuk. Az emlős vörösvérsejtek középen besüllyedő alakja segíti, hogy könnyen átjussanak a szűk hajszálereken. A szűk helyeken úgy jutnak át, hogy összehajlanak.

A vércsoportok

Főleg lányok körében gyakori betegség a vérszegénység. Gyengeséggel, fáradékonysággal, gyakori fejfájással jár. Akkor alakul ki, ha a vörösvérsejtek száma kevesebb a szükségesnél, vagy a számuk ugyan megfelelő, de a hemoglobin mennyisége kevés bennük. A vérszegénységnek sok oka lehet, de messze a leggyakoribb a vashiány. Akkor következik be, ha a táplálék nem tartalmaz elegendő felvehető vasat. Vashoz legegyszerűbben állati eredetű táplálékból, húsokból jutunk. A növényekben lévő vastartalom általában rosszul hasznosul.

A szén-monoxid-mérgezésA szén-monoxid azért okoz mérgezést, mert az oxigénnél sokkal erősebb kötéseket képez a hemoglobinban található vasionnal, tehát az oxigén nem tud hozzákapcsolódni. A sejtek oxigénhiányos állapotba kerülnek, ami halálhoz vezethet. A rosszul égő kályhákban oxigén hiányában tökéletlen az égés, ezért nemcsak szén-dioxid, hanem szén-monoxid is keletkezik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz. Jelenlétét nem érzékeljük, csak a hatását. Sajnos, nemegyszer végzetes baleset következik be. Sok szén-dioxid keletkezik az égő cigarettában is. A dohányzók gyakori fejfájásának is egyik oka a szén-monoxid-mérgezés.

A kék betegségA nitrátvegyületekkel szennyezett ivóvíz rontja az oxigénszállítás hatékonyságát, mert a nitrátionok oxidálják a hemoglobinban a vasat. A Fe³ nem képes olyan jól megkötni és szállítani az oxigént, mint a normális Fe² -ionok. Különösen veszélyes a várandós és szoptató anyákra, a kisgyerekekre és az öregekre. A nitrátok főleg hibás műtrágyázás miatt kerülnek az ivóvízbe. Egyes vidékeken, ahol az ívóvíz nagyon szennyezett, a veszélyeztetett csoportba tartozó emberek számára ásványvizet vagy egészséges palackozott csapvizet biztosítanak.