Miért fogy el a magára hagyott pohárból a víz? Miért hűti a levest a fújás? Hogyan keletkezik hűvös hajnalokon a köd? Hogyan jönnek létre a felhők?

Az anyag sok részecskéből áll. Folyadék állapotban a részecskék szorosan egymás mellett vannak, vonzzák egymást, de nincsenek helyhez kötve. Rendezetlen mozgással elmozdulnak, közben ütköznek egymással, és ilyenkor változik mozgási energiájuk. Egy-egy részecske a véletlen ütközések közben kaphat akkora energiát, hogy elszakadhat társai vonzásából.A folyadék belsejében a gyorsabban mozgó részecske hamar ütközik másokkal, és újra elveszti az átlagnál nagyobb energiáját. Tehát marad a folyadék belsejében körülvéve a többiektől.A folyadék felszínén lévő részecskét nem minden oldalról veszik körbe szomszédok, így gyengébben kötött. Ha ilyen helyzetben kap nagyobb mozgási energiát társaitól, akkor a részecske kilökődhet a folyadékból a felette lévő térbe. Ezt a folyamatot hívjuk párolgásnak. Vagyis a párolgás a folyadék felszínén játszódik le.

A párolgás a rendezetlen mozgás, a véletlen ütközések következménye. Így ez a folyamat minden hőmérsékleten bekövetkezik, vagyis a folyadék az olvadáspont és a forráspont között minden hőmérsékleten párolog. Ha vizet hagyunk egy pohárban, előbb-utóbb a víz eltűnik a pohárból.

Telített gőz és párolgás

A párolgás nem feltétlen látványos jelenség. Általában nem látjuk a párát a folyadék fölött. Ha azonban hideg fedő, vagy más hideg felület kerül a párolgó folyadék fölé, akkor a levegőben lévő pára lecsapódik a hideg felületre, és így jelenléte kimutatható. Ezt tapasztaljuk, ha felemeljük a fedőt a melegített étel felett. A fedőn mindig megtaláljuk a lecsapódott vizet.

Ha elzárjuk a gázlángot az edény alatt, a hűvösebb levegőben azonnal megjelenik a lecsapódó pára. Ugyanezt látjuk rövid ideig, amikor felemeljük az edény fedelét.

A párolgás a részecskék között lejátszódó véletlenszerű ütközések eredménye, és csak a folyadék felszínén játszódik le. Ezért nem mindig azonos sebességgel történik. Magasabb hőmérsékleten gyorsabbak a részecskék, nagyobb az átlagos mozgási energiájuk. Így kisebb lökés is elegendő egy részecske elszakadásához, a párolgás intenzívebb.Ha a gőzállapotú részecskék a folyadék felett maradnak, visszakerülhetnek a folyadékba. Ha azonban eltávolítja őket légmozgás, akkor gyorsabban fogy a folyadékban lévő részecskék száma. Ezért a szabadban gyorsabban szárad a ruha, mert a szél segíti a párolgást."Mivel a párolgás a felszínen játszódik le, minél nagyobb a felszín, annál több részecskének van esélye az elszakadásra. Ha nagyobb a folyadék felszíne, gyorsabb a párolgás.

Ha a folyadék feletti teret lezárjuk, akkor a párolgó és a folyadékba lecsapódó részecskék száma adott hőmérsékleten előbb-utóbb megegyezik. Ekkor telített gőz alakul ki. A telített gőz nem úgy viselkedik, mint az ideális gázok. Ha csökkentjük a térfogatát, a részecskék egy része lecsapódik, azonban a gőz sűrűsége és ezzel együtt a nyomása nem változik. Adott hőmérséklethez tehát adott telítettgőz-nyomás tartozik.

Számtalan esetben megfigyelhetjük a párolgás következményeit a mindennapokban és a természetben.A párolgás során elszakadó részecskék magukkal viszik mozgási energiájukat. Ezért a folyadék veszít energiájából, lehűl. A párolgás energiaigényes folyamat. Ha a bőrünk vizes lesz, fázunk. A bőrfelületről párolgó folyadék az elvesztett energiát a környezetéből, bőrünktől vonja el. A gyorsan párolgó folyadék olyan sok energiát vehet fel, hogy fagyasztásra is felhasználható. Ezt gyakran kihasználják helyi érzéstelenítésre az orvosi gyakorlatban.A levegőben lévő pára hűvösebb levegőbe érkezve lecsapódik. A hajnalban lehűlő levegőben a talaj fölött gyakran megjelenik a kicsapódó pára köd formájában. Ha a pára a tárgyakra, növényekre csapódik ki, harmatnak nevezzük.A magasabb légkörben kicsapódó párából keletkeznek a felhők. A repülőgép hajtóművében keletkező pára a hajtómű mögött hűvösebb levegőbe érkezve kicsapódik, keskeny felhőréteget, kondenzcsíkot alkotva.

Párolgással kapcsolatos jelenségek

Különleges, díszes edényeket használnak a helyiségek illatosítására. Az edény tetején lévő mélyedésbe illatos olajat öntenek. A gyertya melegítő hatására az olaj elpárolog, összekeveredve a helyiség levegőjével.

A légutak tisztítására, gyógyítására belégzéssel kell gyógyszert juttatni a szervezetbe. Erre nagyon alkalmas a párologtatás, mert ilyenkor az apró folyadékcseppek könnyen bejutnak a torokba, légcsőbe, tüdőbe. A folyamatot inhalálásnak nevezik.A párologtatás házilag elvégezhető forró folyadékkal, mely fölé odahajol a beteg, belélegezve a párát. De vannak olyan gyógyszerpermetet adó készülékek is, melyek megkönnyítik a párásítást és a belégzést.

Ha az utakon sűrű a köd, akkor lépésben haladnak az autók, de ugyanezt a repülőgépek nem tehetik meg, hiszen a minimális le-, illetve felszállási sebesség géptől függően 150-250 km/h. A pilótának az irányítótoronyból igyekeznek információt adni a látástávolságról, mert a leszállásról a pilótának kell döntenie.Régen a repülőtéri alkalmazottak igyekeztek meghatározni a látástávolságot, de ez nagyon szubjektív volt, valamint mind a toronyból, mind a pálya mellől elég körülményes.Ma látástávolság-mérő műszert használnak. Ez a leszállópálya mellett egy fényszóróból és egy érzékelőből áll. A köd sűrűségének függvényében több vagy kevesebb fény jut az érzékelőbe, mely értéket automatikusan átszámol a készülék látástávolságra. Az így kapott adatokat a pilóta folyamatosan megkapja. Egyszerre három helyről érkeznek az értékek, a leszállási hely, a kifutópálya közepe és a vége közeléből.