Kikre vonatkozhat? Miért?

Miért lehet a cellulóz a legelterjedtebb vázanyag a természetben?

A legegyszerűbb összetett szénhidrátok. A diszacharidok (kettős szénhidrátok) molekulája 2 monoszacharid-egységből épül fel.Szerkezetüket úgy vezethetjük le, hogy két egyszerű szénhidrát-molekulából gondolatban elvonunk egy vízmolekulát úgy, hogy a két monoszacharidrész éterkötéssel kapcsolódjon össze:Q₁ - O - H H - O - Q₂ %uF0AE Q₁ - O - Q₂ H₂O

Az összekapcsolódás mindig úgy történik, hogy az összekapcsoló éterkötés kialakításában legalább az egyik monoszacharid a glikozidos hidroxilcsoportjával vesz részt. Az olyan éterkötést, amely legalább az egyik monoszacharidnak a glikozidos hidroxilcsoportjából alakult ki, glikozidkötésnek nevezzük.A diszacharidok fizikai sajátságaikban nagyon hasonlítanak az őket felépítő egyszerű szénhidrátokhoz. Fehér, édes ízű, kristályos anyagok. A molekulákban lévő hidroxilcsoportok révén jól beilleszkednek a víz hidrogénkötés-rendszerébe, ezért a diszacharidok kitűnően oldódnak vízben. Főbb képviselői a maltóz, cellobióz, szacharóz és a laktóz.A diszacharidokat a redukáló tulajdonságuk alapján két nagy csoportra osztjuk: redukáló és nem redukáló diszacharidok.

Ha a diszacharidot alkotó két monoszacharid közül csak az egyik vesz részt a glikozidos OH-csoportjával a glikozidkötés kialakításában, a másik pedig alkoholos hidroxilcsoporttal, akkor a vizes oldatban továbbra is felnyílhat és formilcsoporttá (aldehiddé) alakulhat az a cukorrészlet, amelyiknek szabadon maradt a glikozidos OH-csoportja. Ilyen redukáló diszacharidok például a cellobióz (két %uF062-D-glükóz részből épül fel) és a maltóz (két %uF061-D-glükóz részből épül fel).

Két %uF062-D-glükóz részből épül fel.A cellulóz építőeleme, így a cellulóz részleges hidrolízisével elő lehet állítani. A cellobiózmolekulában az egyik %uF062-D-glükóz rész 1. szénatomján lévő glikozidos OH-csoport és a másik %uF062-D-glükóz rész 4. szénatomján lévő OH-csoport kapcsolódik össze éterkötéssé egy vízmolekula kilépésével. Az egyik gyűrű 180°-kal elfordul a másikhoz képest, a molekula elnyúlt alakú.

A cellobióz a cellulóz hidrolízisének köztes terméke. Redukákó diszacharid, hiszen az 1-es szénatomhoz kapcsolódó glikozidos OH-csoport szabadon van, így átalakulhat redukáló tulajdonságú formilcsoporttá.

α- és β-glükózAkkor beszélünk α-glükózról, ha a glikozidos hidroxilcsoport a glükózgyűrű síkja alatt található, és akkor β-glükózról, ha a sík felett.

A két %uF061-D-glükóz kapcsolódási módja 1 %uF0AE4 típusú. Ez azt je¬len¬ti, hogy az egyik %uF061-D-glükóz 1. szénatomján lévő glikozidos OH-csoport és a másik %uF061-D-glükóz 4. szénatomján lévő OH-csoport kapcsolja össze éterkötéssel a két monoszacharidrészt. Mivel az %uF061-glükóz 1. szénatomjához axiális helyzetben kapcsolódik a hidat alkotó oxigénatom, a másik gyűrű 4. szénatomjához pedig ekvatori-ális állásban, a molekula „megtörik", hajlott alakú.

Két %uF061-D-glükóz részből épül fel.

A maltózban van olyan 1-es szénatomhoz kapcsolódó glikozidos OH-csoport, amely nem vesz részt az éterkötésben, így a maltóz redukáló diszacharid. Mutatja az ezüsttükörpróbát.A malátacukor fehér színű, vízben jól oldódik, íze édes. A keményítő lebontásának köztes terméke. Malátának a csíráztatott árpát hívják, amely a sörgyártás alapanyaga. A malátában és más csírázó magvakban sok maltóz található mint a magokban elraktározott keményítő lebomlási terméke. Ez azután energiaforrásul szolgál a növénynek, amikor a belőle képződő glükóz oxidálódik.

A laktózban (tejcukor) egy %uF062-D-galaktóz az 1. szénatomjának glikozidos OH-csoportjából és egy %uF062-D-glükóz a 4. szén-atomjának OH-csoportjából keletkező éterkötésen keresztül kapcsolódik egymáshoz. A %uF062-D-glükóz glükozidos OH-csoportja szabadon felnyílhat, redukáló aldehidcsoport keletkezése közben.

A gyűrű felnyílása miatt a laktóz redukáló diszacharid. Az emlősök tejében található, annak az édes ízét adja. A laktózt a belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. (A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják.)

Ez a cukor az, amit közönségesen cukornak nevezünk (porcukor, kristálycukor, kockacukor). Fehér színű, édeskés ízű, vízben jól oldódó vegyület.

Európában cukorrépából, a trópusokon cukornádból állítják elő. Édesebb ízű, mint a szőlőcukor.

A szacharózban egy %uF061-D-glükóz 1. szénatomján lévő glikozidos OH-csoportja és egy %uF062-D-fruktóz 2. szénatomján lévő, szintén glikozidos OH-csoportja közötti kondenzáció során keletkező éterkötés kapcsolja össze a két szacharózrészt. A szacharóz ezért nem redukáló diszacharid.

Az olyan diszacharidok, amelyeket mindkét monoszacharid glikozidos OH-csoportjából keletkező éterkötés kapcsol össze, nem redukáló tulajdonságúak, hiszen egyik monoszacharidrész sem tud felnyílni, és a redukáló tulajdonságú formilcsoporttá alakulni.

Három kémcsőbe különféle szénhidrátoldatot tettünk. Kémiai tudásunk segítségével határozzuk meg, melyik kémcsőben van glükóz-, melyikben keményítő- és melyikben szacharózoldat!

A keményítős kémcsőben a Lugol-oldat hozzáadásakor az oldat kék színű lesz, a másik két oldatban a Lugol-oldat halványsárga színe látható.A glükózoldatot tartalmazó kémcsőben az ezüsttükörpróbánál ezüstkiválást tapasztalunk, a többi kémcsőben nincs változás.A Fehling-reagenssel végzett kísérletben kezdetben zöldessárga, majd sárga, végül téglavörös csapadék keletkezik a glükózoldatot tartalmazó kémcsőben. A szacharózt, illetve keményítőt tartalmazó kémcsövekben nincs változás.

A természetben legelterjedtebb szénhidrátok a sok monoszacharidegységből felépülő poliszacharidok. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Az élővilágban fontos szerepet töltenek be. Funkciójukat tekintve két csoportba tudjuk besorolni a molekulákat:

vázanyagok (pl. a cellulóz),

tartalék tápanyagok (pl. a növényekben a keményítő, az emberekben és az állatokban a glikogén).

A növények vázanyaga, a cellulóz Földünkön a legnagyobb mennyiségben megtalálható szénvegyület. A fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a. A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. A cellulóz a magasabb rendű növények sejtfalának fő alkotórésze, de van belőle az alacsonyabb rendű növényekben is. A cellulóz egy összetett szénhidrát. Béta-glükózból származtatott poliszacharid. A tiszta cellulóz fehér színű, szobahőmérsékleten szilárd anyag. Vízben, híg savban, híg lúgban és szerves oldószerekben nem oldódik, ezért kiváló vázépítő.A cellulóz savval főzve hidrolizál. A nem teljes hidrolízis termékei között a cellobióz is kimutatható.

Cellulóz (C₆H₁₀O₅)_n [n = több ezer]

SzerkezeteA cellulóz molekulája %uF062-D-glükóz részekből épül fel, az 1. és a 4. számú szénatomok kapcsolódnak glikozidkötéssel (éterkötéssel) egymáshoz. A monoszacharid-egységek molekulasíkja egymáshoz képest 180°-kal elfordul, így a cellulózmolekula alakja hosszú szálas.

Az ábrán a szaggatott vonalak a molekulán belül kialakuló hidrogénkötéseket jelentik, amelyek rögzítik a cellulózmolekula szálas szerkezetét (konformációját).A hosszú láncmolekulák hidrogénkötésekkel kapcsolódnak össze, melyek fonalszerűvé teszik a növényi rostokat. Ez annyira ellenálló, hogy csak tömény savakkal lehetséges a bontása. Tömény savval főzve először cellobiózra, majd a cellobióz szőlőcukorra bomlik. A tömény sósavon kívül csak néhány gomba, baktérium és rovar képes bontani. A kérődző állatok emésztőrendszere tartalmaz olyan mikroorganizmust, mely lebontja a cellulózt.

A cellulózt az ipar elsősorban fából, szalmából, gyapotból állítja elő. A cellulózt és különböző vegyületeit millió tonnás nagyságrendben használják évente a világon. Legnagyobb mennyiségben papírgyártásra használják, de a pamutfonal, zsineg, vászon stb. anyaga is javarészt cellulóz.Rengeteg fa alapanyagot használnak bútorok, épületek, tetőszerkezetek készítésére „közvetlenül", illetve felaprítva farost- és papíralapanyagként.Cellulózacetátból fóliákat készítenek, illetve jó minőségű műselyem gyártható belőle.Nátronlúggal duzzasztott cellulózból kiindulva hidrátcellulóz nyerhető, ami a viszkózselyem alapanyaga. Vékony lemezzé alakítva celofán készül belőle. Cellulóznitrátot („lőgyapotot") igen nagy mennyiségben állítanak elő, amit nitroglicerinnel zselatindinamittá alakítanak.

A keményítő [(C₆H₁₀O₅)_n; n = több száz] a növényvilágban elterjedt tartalék tápanyag. A keményítő főleg a növényekben fordul elő, különösen sok keményítőt tartalmaznak egyes gumók (burgonya) és magvak (búza, kukorica stb.).Az emberi szervezet a szénhidrátigényének egy részét keményítőtartalmú élelmiszerek fogyasztásával fedezi.

SzerkezeteA keményítő savas hidrolízissel lebontható, a lebontási termékei között a szőlőcukron kívül a maltóz is megtalálható. A keményítő szerkezete felfogható úgy, hogy sok maltózrész kapcsolódik össze. A keményítőben az %uF061-D-glükóz részek az 1. és 4. szénatomok között glikozidkötéssel (éterkötéssel) kapcsolódnak. Mint a malátacukornál láttuk, az 1. számú szénatom OH-csoportja axiális állású, ezért minden kötésnél a lánc „megtörik", elhajlik. Az ábrán az „a" az axiális kötésirányt, az „e" az ekvatoriális irányt jelzi.

A keményítőmolekula ezért csavarmenetes, spirális szerkezetű. Ezt a spirális szerkezetet nevezzük hélix formációnak.Az ilyen szerkezetű anyagot amilóznak nevezzük. A csavar egyetlen menete 6-7 glükózrészből áll. A csavarmenetben egymás alatt, ill. felett lévő monoszacharidrészek között hidrogénkötés alakul ki, de a keményítőmolekulák között nem jön létre hidrogénkötés, nem szálas, rostos, hanem szemcsés szerkezetű. A keményítőmolekula olyan, mint egy golyóstoll rugója, spirális szerkezetű, amely belül üreges (cső).

A keményítő és a jód régóta ismert és alkalmazott kimutatási reakciója, hogy a barna jódoldat keményítő oldatával kék színreakciót mutat. A reakció molekulaszerkezeti magyarázata, hogy a hélix alakú keményítőmolekula által alkotott „csőbe" éppen belefér a jódmolekula. A megváltozott környezet úgy befolyásolja a jódmolekula elektronszerkezetét, hogy más hullámhosszú fényt képes elnyelni, és kék színt látunk.A keményítőszemcsék felületén található amilopektin nevű poliszacharid nem hélix szerkezetű, hanem hálózatos, elágazó, de az amilózhoz hasonlóan szintén %uF061-D-glükóz részekből épül fel.

A keményítőtartalmú élelmiszerek a legfontosabb táplálékaink. Ilyenek a búza (és természetesen az ebből készült liszt, kenyér, tészta stb.), más gabonamagvak (kukorica, rizs, rozs stb.), a burgonya. Az élelmiszerként használt keményítőn kívül még a textilipar használja a vásznak keményítésére, a burgonyakeményítő savas hidrolízisével készül a „krumplicukor", ami valójában szőlőcukor.

A rosszabb minőségű burgonyából enzimes lebontással alkoholt is állítanak elő:(C₆H₁₀O₅)_n %uF0AE n/2 C₁₂H₂₂O₁₁%uF0AE n C₆H₁₂O₆%uF0AE 2n C₂H₅OH 2n CO₂keményítő maltóz szőlőcukoralkohol

Az élő szervezetekben más poliszacharidok is fontos szerepet játszanak, például tartalék tápanyag szerepét töltik be, mint a keményítőhöz hasonló szerkezetű glikogén, amely a májban és az izmokban raktározódik. A glikogén molekulája is elágazó szerkezetű.A kitin rákok, rovarok páncéljában előforduló poliszacharid, amelynek szerkezete a cellulózéra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy monoszacharidegysége a D-glükóz helyett annak egy nitrogéntartalmú származéka.

A glikogén a glükóz poliszacharidja. Funkciója a rövid távú energiaraktározás az emberi és az állati sejtekben. A glikogén olyan energiaraktárat jelent, amely gyorsan mobilizálható hirtelen fellépő glükózigény esetén. Főleg a máj és az izmok raktározzák.

1. Hat óraüvegen a következő anyagok vannak: főtt tojás, kenyér, májkrém, búzaliszt, burgonya és tejföl.2. Cseppentsünk egy-egy csepp Lugol-oldatot az óraüvegen lévő anyagokra, és figyeljük meg a változásokat!3. Oldjunk fel fél vegyszereskanálnyi búzalisztet desztillált vízben, cseppentsünk Lugol-oldatot a kémcsőbe, majd óvatosan melegítsük a kémcsövet! Figyeljük meg a változásokat!4. Hűtsük le a kémcsövet, majd figyeljük meg a változást!

A búzaliszten, a kenyéren, a burgonyán és a májkrémen kék szín jelent meg a cseppentés helyén.A főtt tojáson és a tejfölön a Lugol-oldat halványsárga színe látható.A desztillált vízben oldott liszt Lugol-oldattal kék színreakciót ad, melegítés hatására az oldat elszíntelenedik, hűtés hatására újra megjelenik a kék szín.

A búzalisztben lévő keményítő a jóddal kék színreakciót ad.A keményítőszemcsék felépítésében kétféle molekula vesz részt: az ágas-bogas szerkezetű amilopektin (a szemcse felületét borítja) és a spirális szerkezetű amilóz (a szemcse belsejében van). Az amilóz több száz %uF061-D-glükóz molekulából épül fel. A glükózmolekulák %uF061-1,4 helyzetű glikozidkötéssel kapcsolódnak össze hélix konformációban, ami spirális szerkezetet eredményez.Az amilóz belseje apoláris, a spirál belsejébe bejutó apoláris jódmolekulák elektronfelhője torzul, megváltozik a gerjeszthetőségük. A jódmolekulák elnyelik a látható fény sárga tartományát, ezért a sárga kiegészítő színét, a kéket láthatjuk.Az élelmiszerek közül a kenyér, a burgonya és a májkrém tartalmaz keményítőt. Egyes élelmiszerekben, így a májkrémben is állományjavítóként használják a keményítőt.Az amilóz alfa-hélix konformációját láncon belüli hidrogénkötések stabilizálják. Melegítés hatására a hidrogénkötések felszakadnak, az amilóz szerkezete megváltozik. A jódmolekulák kikerülnek a hélix belsejéből, az oldat elszíntelenedik. Hűtés hatására a hidrogénhidak újrarendeződnek, visszaáll az eredeti szerkezet, ezért újra megjelenik a kék szín.Melegítés hatására az oldat elszíntelenedik.

Régen a nagyobb haszon reményében a tejfölt tejjel vagy vízzel hígították, és ebbe keményítőfőzetet öntöttek. Lehűlés után a tejföl visszanyerte eredeti állagát. A hamisított tejföl a keményítő-jód reakcióval kimutatható. A boltban vásárolható tejföl nem tartalmaz keményítőt.

A főzelékek sűrítéséhez habarást készítünk. A habarást mindig a forró ételbe kell beletenni, mert a forró vízben a keményítőszemcsék megduzzadnak, a keményítőszemcsék belsejéből kiszabaduló amilóz pedig jól oldódik a vízben.A szervezetünk működéséhez szükséges energia legnagyobb részét keményítő bontásából nyerjük. Magas keményítőtartalmúak a kenyér- és péksüteményfélék, a gabonafélék, a burgonya, a rizs és a hüvelyesek.A teljes kiőrlésű lisztből készült péksütemények több élelmi rostot és B-vitamint tartalmaznak, mint a fehér kenyér, emellett sokkal laktatóbbak is.

A kitin a poliszacharidok közé tartozik.

A gombák sejtfalának fő komponense, valamint az ízeltlábúak (rákok, rovarok) külső vázának alkotója is. A rákok és a rovarok páncélanyagában található kitin könnyen elkülöníthető, mert a kitin kémiailag nagyon ellenálló. Vízben, híg savakban és lúgokban oldhatatlan. Csak tömény savval való melegítés hatására hidrolizál. Szerkezete a cellulózéval analóg, az N-acetil-D-glükózamin egységek között β (1→4) kötések találhatók.

Az izocukor magas fruktóztartalmú szirup, a kukoricakeményítő enzimes hidrolízisével, tisztításával és sűrítésével nyerik. Glükóz, fruktóz vizes oldata. Az izocukor magas kalóriaértékkel rendelkező cukorszirup, amely a kristálycukor helyettesítésére tökéletesen alkalmas. Az invertcukor a nádcukor vagy répacukor híg oldatának savakkal való főzésekor, vagy az invertáz nevű enzim bontó hatására képződő szőlő és gyümölcscukorból álló keverék. A cukrászat egyik alapanyaga. Valójában csak cukor és víz oldata, savanyítása és forralása. Ezzel érjük el, hogy a cukor glükózra és fruktózra szakad, és egyáltalán nem kristályosodik vissza hideg hatására sem.

Hamis mézAz invertcukrot (más néven glükóz-fruktóz szirupot) kevesen ismerik és használják a háztartásokban. Vagy csak azt hiszik, hogy nem használják, ugyanis a mézeket is ezzel keverik fel, vagy egy az egyben mézként árulják az invertcukrot. Ezzel állítanak elő hamis mézet.Ezzel méz tulajdonságú, de ízmentes édesítő szirupot kapunk, amivel simábbak, selymesebbek lehetnek a krémek, a fagylaltok, a zselék.

Hozzávalók:25 dkg kristálycukorkéshegynyi citromsav120 ml vízA cukrot kis lábosba tesszük, majd felöntjük vízzel úgy, hogy minden kristálydarabot bevonjon, ne maradjon egy szem sem a lábos oldalán, különben visszakristályosodik a kész folyadék. Hozzáadjuk a citromsavat, majd keverés nélkül felforraljuk és nagy lángon bugyogtatjuk kb. egy percig. A lábosban hagyjuk kihűlni, majd kifertőtlenített üvegbe töltjük. Így körülbelül fél évig felhasználható szirupot, invertcukrot kapunk.

MosásA beérkező cukorrépa nagy tömegben, ömlesztve mozog, és a mosás már a vagonokból történő kirakásnál megkezdődik, nagynyomású vízsugárral. A mosás végén a répától elválasztják az áramló vizet. A répát szállítószalag viszi a szeletelőbe, a szennyvíz pedig tisztításon esik át, majd visszakerül a mosóvíz körforgásába.

A répa fölszeleteléseMaga a szeletelés művelete (nevezik ezt gyalulásnak is) elvben ugyanaz, mintha tököt, uborkát, retket szeletelnénk a háztartásban, itt a cukorgyárban ez a művelet nagy mennyiségre és folytonos üzemre tervezett gépen történik. A fölszeletelt répa gumihevederes szállítószalagra hull, amely a répaszeleteket a következő műveleti helyre szállítja.

A cukor kioldásaItt egy második vízkörbe lép be a répa. A második vízkörben először meleg vízben áztatják a répaszeleteket, hogy a cukor a sejtek falán át oldatba menjen (diffúzió). A művelet helye a diffúziós tartály. A műveletből távozó répaszeletet előbb kipréselik, mert a laza szerkezetű anyag még sok cukros oldatot tart magában. A préselt szelet is értékes takarmány, amelyet folyamatosan elszállítanak.

DerítésE művelet során a cukros oldatban lévő szennyeződések kicsapatása, derítése (mésztejjel) és megkötése (szén-dioxiddal) történik. Ezeket a műveleteket is nagyméretű tartályokban végzik. A derítés első lépésében mésztejet [Ca(OH)₂] adagolnak az oldathoz.

A szennyeződések kicsapatásaEbben a műveletben szén-dioxidot adagolnak az oldathoz. Az oldatba vezetett CO₂ a Ca(OH)₂-val reakcióba lépett szennyezéseket karbonáttá csapja ki. A keletkezett csapadék ezután majd szűréssel leválasztható. A meszet és a szén-dioxidot is mészkő pörkölésével (a hagyományos mészégetéssel) állítják elő, külön üzemben, a cukorgyárhoz tartozó mészégetőben.

A mésziszap kiszűréseE műveletet során a derítésnél keletkezett mésziszapot kiszűrik az oldatból. Ezt a műveletet szűrőprésen végzik. A szennyezők kiszűrésével létrejön a híg lének nevezett cukros-vizes oldat.

Vákuumos sűrítésA híg lét gőzzel fűtik föl (ezt a cukorgyárhoz kapcsolódó hőerőműből vezetik oda). A forró oldat alacsony nyomású térbe kerülve hatékonyan párologtatja el víztartalma egy részét. A művelet végterméke a sűrű lé.

A sűrű lé befőzéseA sűrű lé befőzése hatalmas tartályokban történik. A főzés további vízvesztéssel jár, és a művelet végén a cukoroldat telítetté, kristályosításra alkalmassá válik.

Kristályosítás és centrifugálásA sűrű, telített cukros oldatban lévő kristályokat kicentrifugálják. A centrifuga itt lyukacsos felületű forgó acélhenger. A sűrű cukorpép a centrifugába kerülve részben lehűl, a folyadékrész eltávozik a lyukacsos felületen, és további besűrítésre kerül. A felületen fönnakadó kristálycukorszemcsék aláhullanak, ahol hatalmas tepsikben fölfogják. A többször végzett besűrítés (háromszor) végén visszamaradó oldat a melasz, amit szintén hasznosítanak a takarmányozásban.

Az alakadásA létrejött aprókristályos anyagot a termékekre jellemző alakra formálják. Régen készült süvegcukor is belőle. Ma leginkább kockacukorrá sajtolják össze, vagy porcukorrá finomítják. A termelés legnagyobb része azonban kristálycukor formájában marad.

BecsomagolásA kristálycukor kilós és ötvenkilós csomagokba kerül. A kockacukor pedig félkilós vagy egykilós dobozokba (mokkacukor).

Közismert nevén lőgyapot, egy a XIX. században kifejlesztett robbanószer. Nevét a gyártás alapját képező gyapot adta, mivel csaknem tiszta, ráadásul igen laza szerkezetű cellulóz.A cellulóz-trinitrát (más néven nitro-cellulóz) a természetben legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyület, a cellulóz salétromsav-észtere. A lőgyapotnak rendkívüli robbantó hatása van, mely 4-5-ször nagyobb a puskapor robbantó erejénél. 150-180°-ra melegítve (néha már 136°-on) olyan gyorsan fellobban, hogy a puskaporra helyezett lőgyapot a meggyújtáskor a lőport nem lobbantja föl. E tulajdonsága miatt tenyérre téve veszély nélkül meggyújtható.

A papír gyártásának a legfontosabb nyersanyaga a fa. Legnagyobb mennyiségben fenyőfát használnak alapanyagként, különleges papírokhoz (pl. bankjegypapír, fotópapír) pedig gyapotot.A papírgyártás folyamata:a fa apró forgáccsá aprításavíz és vegyszerek, pl. nátrium-hidroxid hozzáadásával a cellulózrostok kinyerésea papír típusától és felhasználásától függően különböző további adalékok hozzáadása, esetleg fehérítés vagy éppen színezésa papírgép első szakasza egy végtelenített szita, amire az előkészített papírpépet öntik megfelelő vastagságbanfűtött hengerekből álló szárítószakaszvégül egy akár 10 tonna tömegű tekercs hagyja el a gépet, amit azután kisebb tekercsekre, vagy ívre vágnak.

A laktóz (tejcukor) a tejben és a tejtermékekben előforduló diszacharid, melyet a laktáz nevű enzim alakít át a vékonybélben felszívódó egyszerű cukrokká, glükózzá és galaktózzá. A szükséges enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát okoz, ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, nem szívódik fel, koncentrációjának megfelelően vizet szív a bélbe, és tejfogyasztást követően hasmenést okoz. A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, rövid láncú zsírsavakra, végül szén-dioxidra és hidrogénre bontják le, tovább fokozva a haspuffadást és a hasmenést. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot.

Laktáz nélkül a laktóz diszacharidja felbontatlan marad, így nem kerülhet a bélfalon keresztül a vérkeringésbe, és így a belekben marad. A bélflóra baktériumai alkalmazkodnak ennek a megemésztetlen cukorfélének a relatív bőségéhez, gyorsan átkapcsolnak a laktóz lebontására, mely az erjesztés során bőségesen termel gázt.

az étkezés során a laktóz kerülésea táplálékbevitel érdekében ennek pótlásaenzimhelyettesítő használata

TejtermékekTej: az emberi tejnek a legnagyobb a laktóztartalma, nagyjából 9%. Ugyanez az arány a feldolgozatlan tehéntejnél 4,7%, a kecskénél 4,1%.Vaj: a vajkészítés során elválasztják a tej víztartalmának nagy részét annak zsírtartalmától. Mivel a laktóz vízben oldódik, emiatt csak kismértékben lesz jelen a vajban.Joghurt és kefir: az emberek a tejnél kevésbé érzékenyek a hagyományosan készített joghurtra, mivel a joghurt elkészítéséhez használt baktériumkultúra termel laktáz enzimet is.Sajt: a hagyományos módon készített kemény sajt - mint amilyen a svájci sajt - és a lágy, érlelt sajt a készítésüknél alkalmazott eljárások miatt a tejben megtalálható laktózmennyiség csak mintegy 10%-át tartalmazzák. Tejföl és jégkrém: amennyiben a joghurthoz hasonlóan állítják elő, elviselhető a laktózérzékenyek számára is, azonban a legtöbb modern márka más tejszármazékokat is tartalmaz. Meg kell nézni a címkéket!

Területek:• Egészség (egészségmegőrzés, életmód, népegészség, orvostudomány)• Természeti erőforrások (anyag- és energiahasználat, hatékonyság, a készletek kimerülése)• Környezeti rendszerek állapota (modellek és előrejelzés, éghajlatváltozás, életközösségek sérülése, biodiverzitás csökkenése, szennyezés és hulladékok)• A tudomány és technika összefüggései (a tudományos eredmények alkalmazása, technológiai rendszerek és hatásaik, a társadalmi kontroll szükségessége és mechanizmusai)

Szintek (dimenziók):• Egyén (egyéni élethelyzet, személyes környezet; egyéni feladat és felelősség)• Család (az egyén legszűkebb társas környezete, a háztartás szintje; közös szabályok, szoros együttműködés és felelősség)• Helyi közösség (a lakókörnyezet, a település és régió környezete; együttműködés és kollektív felelősség)• Társadalom (az ország, a nemzet szintje; egységes szabályozás és felelősség)• Globális (a Föld globális rendszerei, a nemzetek közössége; nemzetközi együttműködése, egyezmények, világszervezetek)